A tűzihorganyzás a 18. század közepén jelent meg. A forró ónozási eljárásból fejlődött ki. A mai napig ez az egyik leggyakoribb és leghatékonyabb módszer az acél rozsdásodásának megelőzésére.
A cinkbevonat kétféleképpen védi az acélcsöveket. Először is gátként működik, hogy távol tartja a levegőt és a nedvességet a cső felületétől, és megakadályozza a korróziót. Másodszor, a cink először korrodálódik, hogy védje a belsejében lévő acélt. A közönséges hegesztett csövek még olaj- vagy festékbevonattal sem érhetik el a tűzihorganyzott csövek rozsdamentességét.
A tűzihorganyzás az egész csövet olvadt cinkbe mártva bevonja, vastag és szilárd cinkréteget képezve. A hideghorganyzás elektrolízissel csak vékony filmréteget képez a felületen.
A vastagabb cinkréteg jobb védelmet jelent. A tűzihorganyzott csövek sokkal vastagabb bevonattal rendelkeznek. Rozsdagátló képességük több tucatszor erősebb, mint a hidegen horganyzott csövek.

